DUNAZUG APARTMANHÁZ
DÖMÖS

H-2027 Dömös, Alsórét u.10
Tel.:+36 30 515 4671
dunazug@gmail.com

A mai dátum: 2017. 11. 21.

Amit Dömösről tudni érdemes

Dömös községe a Dunakanyar legszebb részén fekszik, a Duna jobb partján a 11-es számú főút mentén, 50 percre Budapesttől.
Dömös a lenyűgöző természeti szépségei miatt a térség legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek.
Dömös

A település múltjából

A 9. században megjelenő honfoglaló magyarok itteni megtelepedéséről is vannak emlékek: az Árpádvár 483 méter magas hegycsúcsán Árpád-kori földvár sáncai emelkednek. Dömösről az első közvetlen adat a Képes Krónikában maradt fenn: az 1063. év eseményeinél ugyanis a következők olvashatók: „A jámbor (I.) Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján". Béla király ekkor egy várható német támadás visszaverésére készülődve tartott itt országgyűlést. A súlyosan sebesült király az úton halt meg, miközben Dömösről a nyugati határok felé felvonuló csapatai után vitték.

Dömös nevének és az itt álló királyi palotának legkorábbi - eredetiben fennmaradt - írott emlékét I. (Szent) László királynak egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. Ebben az esztendőben László király is németek elleni hadjáratra készülődve tartózkodott Dömösön, ahol Guden királyi Serviens egy birtok adományozásával kapcsolatban kereste őt fel. Az okirat szerint „a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett a dömösi kúriában , amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült".

A 11. század vége táján a királyi palota hercegi tulajdonba került. Álmos hercegnek és fiának, a később II. Béla néven megkoronázott uralkodónak, a prépostság szolgált menedékül, miután Könyves Kálmán az uralkodásra alkalmatlanná tette, megvakítatta őket.

Prépostság

A festői Dunakanyar ölelte hegyvidék - a hajdani Pilis-erdőnek nevezett terület, melynek mai neve Visegrádi-hegység - az Árpád házi királyok birtoka volt, ahol több vadászkastélyt, palotát építettek. Közülük kiemelkedő szerepe volt Dömösnek, amely a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a 11. században.

E királyi központ mellett alapított prépostságot és káptalant Könyves Kálmán király testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén - a Képes Krónika szerint - az öccsével folytonos trónviszályáról híres király, Könyves Kálmán is részt vett.

Az építkezést Álmos fia, II. (Vak) Béla király fejezte be 1138-ban.

A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy először Károly Róbert akarta megszűntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a 18. században köveit is széthordták.

Dömösi Prépostság romok Dömösi Prépostság romok2
Az egykori kolostor altemploma

Szentfa kápolna legendája

„A falusiak elbeszélése szerint az 1880-as évek elején történt, hogy a településből a Pilis felé vezető Simon-völgyében, a patakmeder fölött egy forrás közelében álló fán Szűz Máriát látták megjelenni. Gyorsan híre ment a jelenésnek, sokan jöttek el a környező településekről is. Kis kápolnát emeltek a fa alá, s mindig augusztus 15-én zarándokoltak ide.
A jelenés május elsején, Pünkösd vasárnapján történt, itt egy bükkfa alatt álló két kislánynak a fa lombjai között nagy fényességben Szűz Mária jelent meg. Karján a kis Jézust tartotta, mellette angyal állt.”
A Mária-jelenést követően a faluban szombatonként zarándoklatokat tartottak, melynek során a résztvevők lelki énekekkel buzdítottak mindenkit a bűnbánatra és megtérésre. Később a fa kivágásával vetettek véget ennek a helyi szokásnak. A zarándoklat tiltása a 1960-as évekig tartott. Ekkor jelent meg egy újságcikk, melyben számot adtak az itt történt eseményekről, Ezután a helyi katolikus családok megkezdték a felújítási munkálatokat és a mai napig sokan jönnek meglátogatni a kis kápolnát.
A mi dömösi születésű „Panni” nénink gondoskodik a kápolna rendben tartásáról és virágokkal díszíti a zarándokhelyet körülbelül immár 30 éve!
Szentfa kápolna Kainz György forrás
Szentfa-képolna Kainz György forrás

Rám-szakadék

Dömös napjainkban kedvelt helye a természetjáróknak. Számos turistaútvonal indul a településről a környező hegyekbe. A Rám-szakadék, Dobogókő és Dömös között húzódik, kb. 1 km hosszan. Ez Magyarország talán legszebb vulkanikus eredetű szurdokvölgye és az egyik legkalandosabb turisztikai célpontja. Mélysége több helyen a 35 métert is meghaladja, szélessége viszont néhol a 3 métert sem éri el. A túraszakaszon kapaszkodókorlátok segítenek, a vízesések mellett létrákon juthatunk feljebb.
A szakadékban a zöld sáv jelzését követve elérjük a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva - az Árpádvárat megkerülve - a Lukács-árokban vezető sárga jelzésű túraútvonal ajánlott! A torlódások elkerülése végett a túraútvonal útiránya alulról felfelé járható!
A Rám-szakadék alsó és felső pihenőjénél pad-asztal garnitúrák, szemétgyűjtők, tűzrakó helyek és esőbeállók szolgálják a kirándulók kényelmét.

Rámszakadék 1 Rámszakadék 2 Rámszakadék 3
Rám-szakadék Kilátás Dobogókőről

Prédikálószék

A szentfa kápolnától indul jelzett turistaút a különleges Vadállóköveken át a Prédikálószék csúcsához, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb panorámáját láthatjuk.
A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, 639 méterével a Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb csúcsa. Itt a kirándulókat egy kis tisztást várja, ahol padokat és asztalokat találunk. A Prédikálószéken különleges energiák kerítenek hatalmukba amint meglátjuk a kilátást.
Elénk tárja a Duna kanyarulatát és a hegyek csodálatos vonulatát. Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, képződmény vulkáni törmelékes kőzetből áll.
A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, ezért virágokat ne szedjünk és a kijelölt turistaútról ne térjünk le.
Prédikálószék Vadálló kövek
Prédikálószék Vadálló-kövek