DUNAZUG APARTMANHÁZ
DÖMÖS

H-2027 Dömös, Alsórét u.10
Tel.:+36 30 515 4671
dunazug@gmail.com

A mai dátum: 2017. 09. 23.

Dömös látnivalók

Prépostág

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom.

A festői Dunakanyar ölelte hegyvidék - a hajdani Pilis-erdőnek nevezett terület, melynek mai neve Visegrádi-hegység - az Árpád házi királyok birtoka volt, ahol több vadászkastélyt, palotát építettek. Közülük kiemelkedő szerepe volt Dömösnek, amely a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a 11. században.

E királyi központ mellett alapított prépostságot és káptalant Könyves Kálmán király testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén - a Képes Krónika szerint - az öccsével folytonos trónviszályáról híres király, Könyves Kálmán is részt vett.

Az építkezést Álmos fia, II. (Vak) Béla király fejezte be 1138-ban.

A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy először Károly Róbert akarta megszűntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a 18. században köveit is széthordták.

A prépostság altemplomának nyitvatartása: április 15-től október 15-ig.
szerdától vasárnapig 09:00-17:00 óráig

Zárva: hétfő, kedd

Információ: 06 70 544 2903, info@visegradmuzeum.hu

Nyitvatartási időn kívül előzetes bejelentkezés szükséges.
Az altemplom különleges helyszínt biztosít pl. polgári esküvőkhöz, melyre már volt példa.


Szentfa kápolna

1885 májusában két libapásztor lányka üldögélt egy fiatal bükkfa tövében, amikor kékes fényeséggel megjelent nekik Szűz Mária, karján a kis Jézussal. Több alkalommal is sokan lehettek tanúi a jelenésnek, melyet a fa kérgén hátramaradó Madonna alakja is bizonyított.
A csodás gyógyulások hírére, annyi zarándok kereste fel a helyet, hogy a faluban már nehezen tudták fenntartani a rendet. Ezért az akkori plébános beszüntette a búcsújárást. 1887 április 23-án az alszolgabíró kijött hat csendőrrel és kivágták a fát.
Helyén évtizedekkel később felépítették a kápolnát és Nagyboldogasszony ünnepén, augusztusban szabadtéri szentmisét tartanak.


Vadálló-kövek, Prédikálószék

A szentfa kápolnától indul jelzett turistaút a különleges Vadállóköveken át a Prédikálószék csúcsához, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb panorámáját láthatjuk.
A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, 639 méterével a Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb csúcsa. Itt a kirándulókat egy kis tisztást várja, ahol padokat és asztalokat találunk. A Prédikálószéken különleges energiák kerítenek hatalmukba amint meglátjuk a kilátást. Elénk tárja a Duna kanyarulatát és a hegyek csodálatos vonulatát. Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, képződmény vulkáni törmelékes kőzetből áll.
A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, ezért virágokat ne szedjünk és a kijelölt turistaútról ne térjünk le.


Rám-szakadék

Lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el.
A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

A szakadékban a zöld sáv jelzést követve elérjük a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva - az Árpádvárat megkerülve - a Lukács-árokba érkezünk. Ez a jelzés régebben a másik oldalról kerülte az Árpádvárat, azonban kedvezőtlen időjárás esetén csúszásveszélyes volt, ezért 2007-ben át lett helyezve a mostani nyomvonalra. A Lukács-árok szintén nagyon hangulatos, de a Rám-szakadékhoz képest itt már könnyebben haladhatunk. A Lukács-árokból kiérve az erdészeti műútra érkezünk, amelyen visszajuthatunk Dömösre.
http://www.ramszakadek.hu/


A dömösi Szent István római katolikus templom

A barokk római katolikus templomot a pestisjárvány emlékére építették 1743-ban, és Szent István király tiszteletére szentelték fel. Tornya 1824-ben épült, közel száz évvel később eltávolították a hagymafejes tetőszerkezetet.

Hajója kétboltszakaszos, a diadalív mögött keskenyebb szentéllyel és orgonakarzattal. A XVIII. századi szószék hangvetőjén Mózes alakja látható. Más berendezési tárgyai is XVIII. századiak.


Remete-barlang, Julianus-kilátó

Nagymaros főtere alatt talált római kori leletek a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el.

A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki a Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán.

A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra. A kilátótól erdei túristaút vezet a Remete barlanghoz.


Visegrádi látnivalók



Fellegvár

Az 1250-es években épült, a korszak magyarországi várai közül kiemelkedő fellegvár a királyi család alkalmi szálláshelyeként, az 1335-ös királytalálkozó egyik fontos színhelyeként és magyar koronázási ékszerek őrzőhelyeként is szolgált. A 13. századtól a 15. századig folyamatosan erősített és átépített vár a török időkben elszenvedett ostromok miatt rommá vált, így a 18. századtól elvesztette katonai jelentőségét.
A Fellegvár állandó kiállításai:

• Szent Korona kiállítás
• Vártörténeti kiállítás
• Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére)
• Középkori fegyvertörténeti kiállítás
• Úri vadászat a középkorban
• Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató
• Középkori báli jelenet
Családi nap: minden hónap utolsó vasárnapja rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kisérő szülők) számára ingyenes.
A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes!

További információ:http://www.parkerdo.hu/


Salamon torony

A IV. Béla által építetett várrendszer a dunai hajóforgalom ellenőrzése mellett a király lakhelyéül és a pilisi ispán székhelyéül is szolgált.
A török időkben elpusztult, műemléki helyreállítása a fellegvárral együtt 1872-ben kezdődött, s az alsóváré az 1970-es években fejeződött be.

A Salamon-torony állandó kiállításai:
• A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja
• Visegrád története
További információ:http://www.visegradmuzeum.hu/


Királyi Palota

Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott.
A Királyi Palota állandó kiállításai:
• Anjou-kori kőtár
• Mátyás-kori kőtár
• Királyi Palota története
• Zsigmond-kori szoba
• A Corvin lakosztály
• A reneszánsz művészet kezdetei Magyarországon

További információ:http://www.visegradmuzeum.hu/


Esztergomi látnivalók



A vár története

A jelenleg is álló lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára építették és itt lett az uralkodó székhelye, melynek központjában a sokszögletű lakótorony és a várkápolna található. Ettől északi irányban emelkedik a Szent Adalbert székesegyház.
Az első jelentősebb ostrom az 1241-1242-es tatárjárás idején szenvedte el. A királyi várost elfoglalták és feldúlták, de a várat nem tudták elfoglalni. A 13. század második felében már az egész Várhegy az esztergomi érsek birtokában volt, a 14. század elején Csák Máté dúlta fel az érsekség birtokait, míg a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták.
Anjou Károly uralkodása alatt indult meg Esztergom virágzása, az érsekség jelentős építkezéseket vitt véghez a Várhegyen. Ekkor építették meg a folyó felőli oldalon az ebédlőpalotát.
A 16. században I. Szulejmán török szultán serege 1543-ban megostromolta és elfoglalta. A török megszállás alatt fokozatosan dőltek romba a székesegyház és palotarészek.
A Habsburg hadvezetés többször is elfoglalta, majd az Oszmán Birodalom katonái ismételten visszavették a Buda körüli végvárrendszerünket. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, aki a korszak legjelentősebb reneszánsz költője volt.
Az oszmánok hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király a seregével.
A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők vették hatalmukba a várat. A 18. században egymás után bontották le a vár védőműveit, majd 1869-re elkészítették a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. Az egykori királyi székhely múltjának feltárása az 1930-as években kezdődött és 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, valamint elkezdődött a freskók feltárása és felújítása.
A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum.


Esztergomi székesegyház

Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette meg a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal sújtott évszázadok eltörölték az egykori „szép templomot”.
Első királyunk az esztergomi székesegyházat tette az ország főtemplomává és püspökét a magyar egyház prímás-érsekévé emelte örök időre. A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben.
Az esztergomi Bazilika az ország legnagyobb temploma, aminek kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs gyűjteménnyel is rendelkezik. A kiállított textíliák között megtalálhatók a neves főpapok liturgikus ruházatai mellett, akoronázási klenódiumok, vagyis a király koronázásakor a szertartást végző főpap által használt kegyszerek is.
Az altemplomban több száz sírfülke található. Itt a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogatható részben helyezték el Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érsek síremlékét.